Kicsind története

Kicsind kisközség Szlovákiában, az Alsó-Garam mentén, Párkánytól 8 km-re. Lakóinak száma nem éri el az ezret. A község határa 1908-ban 1342 kat.hold volt.

A falu először a Kőhídgyarmat- nánai út mellett, a kistatai temetőnél volt. Innét a katonafogdosás elől szöktek ide az erdőbe, a Csurgó oldalában telepedtek meg. Először a mai templom helyén építettek új kőtemplomot.

Kicsind a Kh.18 fok 41 perc és az Ész.47 fok 51 percén található. Földje évmilliók során vált olyanná, amilyen ma. Szerkezetileg a Börzsöny hegység legutolsó kiszögelésének, a Kovácspataki-dombnak egyenesirányú meghosszabbításában fekszik. A sziklás dombhát, amely Garamkövesdnél már a felszín alá hajlik, itt már a talaj mélyén található, de a Kőalatt és a Szólátoknál a Garam medrében még a felszínre bukkan.

Bővebben ...

A község szimbólumai

Kicsind község címere

Zöld pajzsban, ezüst hullám fölött, jobb oldalon arany ágacska, bal oldalon arany ekevas látható.

A címer története

Kicsind község címerének javaslata egy 1932.október 31-ből származó írásos dokumentumon látható pecsét alapján lett elkészítve. A pecséten egy ágacska és egy ekevas látható, amelyek valószínűleg az itt élő lakosság foglalkozására utalnak. Ezidáig nem teljesen tisztázott az ágacska jelentése, de a pecséten való elhelyezkedése alapján úgy lehet vélni, hogy a jelentése nem csak díszítő jellegű. A címer javaslatának kidolgozásánál az ágacska fűzfaágnak lett feltüntetve, ami arra utal, hogy a községben nagy számban fordul elő a fehér fűz. A címer szimbólumait a pajzs alsó részétől egy ezüst hullámvonal választja el, amely a Garam folyót jelképezi.

A bronzkori ember életterének kialakulása Kicsind község határában